Dúl Antal
Tanulmányait 1967-től a Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1973-1993 között az MTA könyvtárában dolgozott. Szellemi irányultságát tekintve spirituális szabadságot hirdető, egyházi dogmatikától mentes tanító. „Másként gondolkodását” 1968-ban, Hamvas Bélával történt személyes találkozása és az író haláláig tartó kapcsolata alapozta meg, amely az évtizedek alatt a hamvasi életmű kiváló ismerőjévé és közvetítőjévé tette. Az 1990-es évek elejétől kezdve rendszeres előadóként találkozhatunk vele a tradicionalista, metafizikai bölcselettel foglalkozó körökben (pl. Hamvas Kollégium) 1998 óta saját alapítású könyvkiadóját működteti Medio Kiadó néven, amely Hamvas Béla műveinek kiadására jött létre, és amely az életműből eddig huszonegy kötetet publikált.
2012 - A hatodik nap órája
Dúl Antal írása
Ha a hatodik nap óráját, amelyen a teremtés befejeztetett,
pontosan ismernénk,
meg tudnánk mondani, hogy az utolsó ítélet éve és napja mikor
következik el. Mert
egyetlen perccel sem lépi túl. Határozott végpontja van,
de ez a belső kör titka.
Jakob Böhme: A lélekről szóló negyven kérdés, 80. pont.
Amiről a szentkönyvek nem beszélnek, arra nem érdemes sok szót vesztegetni. A szentkönyvek az éberségről, a felébredésről és az istenember útjáról szólnak.
2012 decembere? – Kezdettől foglalkoztatott a vég rejtélye. Ez minden metafizikus hajlamú ember számára a legizgatóbb „üveggyöngyjáték”, amelyet – ha csak egy perc szabadideje adódna – mindig újra elővenne. Az ilyen üresjárat persze ritka, és olyankor jobb időtöltés a pihenés. Ilyen üres időkben magam is ősidők óta töprengek születésről, halálról, mégsem mondhatnám, hogy a megoldáshoz egyetlen hajszálnyit közelebb jutottam volna.
A szamszára folyamában
Dúl Antal teológussal, a Hamvas-életmű gondozójával Domján Anita beszélget
Évezredekig abban a tudatban éltünk, hogy csak egyszer élünk, és földi értelemben nem létezik a lélek számára sem „elő”-, sem „utóélet”. A következmény az időpánik és modern civilizációnk felfokozott életéhsége, vélekedik Dúl Antal.
Mindenkinek van ideje ébernek lenni
Dúl Antallal budapesti otthonában Sütő Zsolt beszélget (2007)
Egyik interjúban említetted, hogy kultúránkban Hamvas Béla olyan szerepet tölt be, amely nem legális, majdhogynem nem létezik. Dúl Antalnak, aki a Hamvas-életmű feldolgozója, aki e pozíció helyreállítására is tör munkájával, előadóként is, milyen szerepe, sajátos pozíciója van itt és most, van-e itt helye a munkádnak?
A „Hamvas-kérdést” szabad a legnagyobb perspektívából látni. Nézd, Jézus azt mondta, hogy az én országom nem ebből a világból való. Valahogy így értettem Hamvas „törvényen kívüliségét”, hiszen Jézus ezzel valami hasonlót mondott: a történeti kor kezdetétől ebben a világban semmi sincs a helyén ebben a világban. Európában, a nyugati civilizációban évezredekig központi szerepet töltött be a vallás, de hiába vannak még ma is intézmények, egyházak, iskolák, pártok, kolostorok, kardinálisok, püspökök, Jézusnak ma sincs „hová lehajtania a fejét”. A piramis csúcsán álló embereknek egyébként más kultúrákban sincs helyük, mert a világ szövetébe sehol sem illenek bele.
Éthosz anthropo daimon
Dúl Antal írása Hamvas Béláról
Éthosz anthropo daimon – az ember sorsa jelleme. A mondat, amely Hérakleitosz töredékeiben olvasható, minden életrajz mottója lehetne. A jellem drámája a sors: a színjáték, melyben a létezés valamennyi minősége történetbe öltözik és végső alakját elnyeri. Hamvas Béla, akinek sorsdrámájából most néhány epizódot felvillantunk, az éthoszt nagyon komolyan vette. Élete a magatartás nehéz próbája volt. Nem azért, mert a kor, két világháborújával, forradalmaival, embernyúzó terror-államaival az „alapálláshoz” való hűséget nagyon megnehezítette. A humánum „status absolutus”-án kevésbé viharos és kiélezett történeti korszakokban sem könnyű megmaradni. Ez azonban így a létezésnek csupán historikus, szociális síkja, a drámában csupán a színfal. A valódi drámából az életrajzok alig mutatnak meg valamit. Az életmű, amely reánk maradt, már inkább. Életrajz? „Ez az irodalom körébe tartozik. Szeretném az életszentségről szóló tudomány alapjait megvetni.” Az életben egyetlen dolog számít, a létezés függőleges tengelye. A daimon igazi küzdelme itt van. Minden egyéb háttér.
Fatum libelli
Dúl Antal írása Karnevál c. regényről
A beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technicus életre hívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve e tudatátalakítás (beavatás) hét fokozata.
Sors és szó
Dúl Antal írása Hamvas Béláról
Mi a tehetség? A géniuszról Rudolf Kassner Az emberi nagyság elemeiről írott könyvében azt mondja: „Während wir suchen, geht er den Weg, und indem er ihn geht, entsteht der Weg unter seinen Füssen, und diese Bahn ist sein Maßf” - amíg mi keresünk, ő járja útját, s amíg előrejut, lépte alatt út születik, és ez az út az ő mértéke. A tehetség világot szülő erő. A tehetséges ember egyazon mozdulatával megnyit és határol, az ismeretlen burkát felszakítja és az új életrend törvényeit megalkotja.
Patmosz - Tiszapalkonya
Dúl Antal írása
Patmosz – Tiszapalkonya. Patmosz kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések könyvét. És Tiszapalkonya? Hőerőmű, dübörgő turbinák, barakk, emeletes ágyak, vaskályha, verejtékszag. A bé-listázott Hamvas Béla segédmunkás-raktáros munkakörben eltöltött éveinek „második korszaka”, száműzetésének leghosszabb periódusa, 1954-től 1962-ig.
„Nincs lehangolóbb, mint lépten-nyomon a magabiztos másodvonal megfellebezhetetlen kritikájába botlani. Hamvast támadják a fasiszták, a bolsevikok, a katolikusok, a demokraták, az akadémikosok, a nemzetiek, az internacionalisták, az ezoterikusok, a szakfilozófusok, a szakirodalmárok, a szaketnográfusok, a szaktörténészek, a szakteológusok -- és bárminenmű másszakemberek az építési vállalkozókig bezárólag. Talán nem is kellett volna egy ilyen arcátlan embernek megszületni. Még halála után negyven évvel is csak botrányt kavarog körülötte. Ez, ahogy eufémikus stílusban ő maga mondaná: enyhén arcpirító. Persze, csak nagyon enyhén.” (Dúl Antal)
Sütő Zsolt fotói
Dúl Antal: 2012 - A hatodik nap órája
Dúl Antal: Éthosz anthropo daimon
Dúl Antal: Sors és szó
Dúl Antal: Fatum Libelli (a Karnevál c. regényről)
A szamszára folyamában - interjú Dúl Antallal
Mindenkinek van ideje ébernek
lenni - beszélgetés Dúl Antallal (2007)